Plútó-Uránusz kvadrát

Események a magyar történelemben 1818-1822 között

Plútó Uránusz kvadrát 1818-1822 I. Ferenc császár Artemisz Asztrológia Debrecen

Nyilas Uránusz – Halak Plútó

I. Ferenc császár – király uralkodásának idején járunk…

Korábban 1815-ben:

Hazánkban országos kolerajárvány tizedelte a lakosságot.
Napóleon Waterloonál döntő vereséget szenvedett a szövetséges haderőtől.

1816-ban:

  • A Habsburg Birodalomban uralkodó rendelet 40%-kal leértékelte az 1811-ben kibocsátott papírpénzt.
  • Uralkodói rendelet létrehozta a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bankot, mely Magyarországra is kiterjedő hatáskörrel bankjegy kiadási monopóliumot kapott.
  • A Habsburg Birodalom államadóssága 739 millió Ft volt.
  • Országosan nagyon gyenge volt a termés, mintegy 50 ezer ember halt éhen csupán 3 megyében.

1818-ban külföldön:

  • Az európai nagyhatalmak kongresszusán megszüntették Franciaország katonai megszállását, és csatlakozott a Szent Szövetséghez.

1819-ben külföldön:

  • A Német Szövetség gyűlésén, Csehországban Ausztria és Poroszország kezdeményezésére határozatot hoztak a szigorú cenzúra bevezetéséről, a diákszervezetek betiltásáról, az egyetemi önkormányzat visszaszorításáról.

Belföldön:

  • I. Ferenc császár rendelete megszabta, hogy a vármegyei tisztújításokon a nemeseknek személyenként kell szavazniuk. A nagyszámú kisnemesség segítségével akarta háttérbe szorítani az ellenzéki birtokos nemeseket.
  • A császár elrendelte az erdélyi úrbér rendezés megindítását.

1820-ban külföldön:

  • Spanyolországban és Nápolyban forradalom tört ki. A nagyhatalmak sziléziai kongresszusukon elhatározták a forradalmak elleni fegyveres beavatkozást.

Belföldön:

  • I. Ferenc császár megtiltotta a liberális szellemű külföldi szépirodalmi lapok behozatalát a Monarchia területére.

1821-ben belföldön:

  • I. Ferenc császár bejelentette a nápolyi forradalom elleni fegyveres közbelépést, majd a császári hadsereg megkezdte a beavatkozást. A császár elrendelte, hogy hazánk állítsa ki az 1813-ra és 1815-re rendelt 90 ezer újoncból hátralékban maradt 28 ezer főt.

1822-ben külföldön:

  • A török uralom ellen fölkelt Görögország kikiáltotta függetlenségét.
  • Az európai nagyhatalmak kongresszusán Veronában Franciaország felhatalmazást kapott a spanyol forradalom elleni fegyveres beavatkozásra.

Belföldön:

  • I. Ferenc császár – király elrendelte, hogy a hadiadót papírpénz helyett azonos névértékű ezüstpénzben kell fizetni Magyarországon. Ez az adóösszeg két és félszeresére való emelését jelentette. A rendelet érvénye Erdélyre is kiterjedt.
  • A császár – király mellőzve az országgyűlés választási jogát, önállóan nevezte ki Erdély főkormányzóját.
  • A megyei közgyűlések sorozatosan megtagadták a rendeletek végrehajtását, kibontakozott a nemzeti ellenállás.

Később, 1823-ban:

  • Kölcsey Ferenc megírta Himnusz című költeményét.
  • A királyi biztos katonai erővel oszlatta fel a királyi rendeletek ellen tiltakozó Nyitra vármegye közgyűlését, de a vármegye továbbra is fenntartotta tiltakozását.
  • Bars vármegye közgyűlése feliratban tiltakozott: újoncot és adót csak az országgyűlés szavazhat meg.
  • Zemplén vármegye közgyűlésén az ellenzéki rendek nem engedték felszólalni a királyi biztost.
  • Nógrád vármegye ellenszegülő tisztikara ellen a királyi biztos katonaságot rendelt ki. Lefogatta őket, és a megyében megkezdődött az erőszakos újoncozás. Ezzel lezárult a megyei ellenállás.

Összeállította: Benedek Emília

Oláhné Mednyánszki Krisztina 30/479 – 2392
okleveles asztrológus
pszichodráma vezető, család- és párterapeuta
Artemisz Önismereti Műhely és Asztrológia Iskola