Plútó Uránusz kvadrát Magyarországon 1755-1762

Korábban, 1753-ban:

• Hódmezővásárhelyen a parasztok között a kuruc szabadságharcokra hivatkozó szervezkedés indult…
• A fegyveres felkelést a hatóságok katonasággal elnyomták. A vezetőket Budára vitték, rendkívüli bíróság elé állították. A 106 vádlottból 45 főt halálra ítéltek.
• Mária Terézia felszólította a katolikus megyéspüspököket, hogy igehirdetéssel, oktatással, ne pedig erőszakos eszközökkel térítsék katolikus vallásra a protestánsokat.

1754-ben:

• XIV. Benedek pápa engedélyt adott Mária Teréziának, hogy országaiban csökkentse az egyházi ünnepek számát. 16 ünnepnapot hagytak meg.
• Erdélyben új adózási rendszert vezettek be. A pénzforgalom szerint 3 osztályra, a föld termékenysége szerint 4 kerületre osztották fel Erdélyt
• Marhavész volt Dél-Magyarországon
• Mária Terézia mérsékelte a rendkívüli bíróság ítéletét a hódmezővásárhelyi parasztfelkelés résztvevőivel szemben. A 45 halálra ítéltből 3 fő ítéletét helyben hagyta, a többiekét kényszermunkára, külföldi katonáskodásra enyhítette
• Mária Terézia szabályozta a Magyar Királyi Helytartótanács szervezeti beosztását és ügyrendjét. 10 állandó bizottságot állított fel: vámügy, egészségügy, kegyes alapítványi, számvevői, zsidó ügyeket intéző, nemességvizsgáló, vallásügyi, lelkészpénztári, stb. A bizottságok 7-8 tanácsosból és egy titkárból álltak, hetente kétszer ülést tartottak.

1755-ben:

• Ebben az évben pestisjárvány kezdődött Erdélyben, ami elhúzódott 1757-ig.
• A szlavóniai kőrösi határőrezred katonái és Kőrös megye parasztjai a határőrkapitány és egy jobbágy vezetésével közös felkelést indítottak. A megyei nemesi fölkelés leverte a több 10 ezer főnyi sereget, és véres megtorlást alkalmazott.
• A Bánsági és Illíriai Udvari Bizottság hatásköréből kivették a bánsági ügyeket. A bizottság hatásköre ettől kezdve csak magyarországi görögkeleti vallású szerbek ügyeinek intézésére szorítkozott.

1756-ban:

• Mária Terézia úrbéri rendelete Szlavónia parasztjai számára: az egész telkes jobbágy robotját évi 24 napban szabta meg.
• Mária Terézia és XV. Lajos francia király Vesailles-ban szövetséglevelet írtak alá. Az évszázados Bourbon – Habsburg ellentéteknek véget vető szövetség éle II. Frigyes porosz király ellen irányult.
• II. Frigyes porosz király seregével benyomult Szászországba, megszállta Drezdát. Ez volt a 7 éves háború kezdete. A porosz király a szászok segítségére vonuló osztrák és magyar sereget legyőzte Csehországban és betört az ország mélyebb részeire.

1757-ben:

• Mária Terézia megalapította a katonai Mária Terézia-rendet. Ez egy tiszti érdemrend volt, az ellenség előtt szerzett kiváló érdemek, főleg saját elhatározásból, akár parancs ellenére is, véghezvitt sikeres katonai vállalkozások jutalmazására.
• Az osztrák – magyar sereg Prága mellett legyőzte II. Frigyes porosz király hadait. A győzelemben nagy része volt a magyar huszárságnak. Hadik András altábornagy 5 ezer emberrel, főleg huszársággal a porosz sereg háta mögött Berlin alá vonult, megsarcolta a várost, és katonáival épségben visszatért a fősereghez. II. Frigyes Sziléziában megverte az osztrák – magyar sereget, mely Csehországba vonult vissza.
• Erdély 2 ezer toborzott katona kiállítását vállalta.

1758-ban:

• Az osztrák – magyar sereg Szászországban csatát nyert II. Frigyes porosz király ellen, de utána visszaszorult Csehországba.
• Mária Terézia először használta a „Magyarország apostoli királya” címet, melyet XIII. Kelemen pápa elismert.

1759-ben:

• Mária Terézia az osztrák ipar védelmében behozatali tilalmat rendelt el a nürnbergi fémárukra.
• A magyar- osztrák sereg Odera-Frankfurt mellett megverte II. Frigyes porosz király seregét.
• Erdélyben mozgalom indult a románok között a görög katolikus egyház és a földesúri hatalom ellen.

1760-ban:

• A fölkelt román parasztok emlékiratot intéztek Mária Teréziához.
• Mária Terézia megalapította a magyar nemesi testőrséget Bécsben. Ősszel az első 120 testőr felesküdött.
• Mária Terézia megalakította az államtanácsot, az uralkodó legfelső tanácsadó szervét. Öt tagja között 1785-ig egyetlen magyar sem volt.
• Gróf Batthyány Lajos kalocsai érsek árvaházat alapított Kolozsvárott protestáns szülőktől származó katolikus gyermekek számára.

1761-ben:

• Az Erdélyben 1759-ben indult román parasztmozgalmat katonasággal leverték.
• Megkezdődött az erdélyi románok között a határőrség szervezése. Az első felszólításra 4 ezer román férfi iratkozott fel katonának, és vállalta a görög katolikus vallásra való áttérést.
• Mária Terézia rendeletére összeírták az erdélyi görögkeleti és görög katolikus vallásúakat.
• Mária Terézia kötelezte a céheket királyi kiváltságlevél kiváltására, illetve a régi privilégiumaik megújítására. Ezzel a céh-kiváltságlevél adományozása felségjoggá vált.

1762-ben:

• Gyergyószékben is megkezdték a székely határőrség szervezését. Az összeírás erőszakkal folyt, a székelyek szabadságjogaikra hivatkozva ellenálltak, őszre az ellenállás általánossá vált.
• Udvarhelyszék népe tiltakozó emlékiratot küldött a királynő megbízottjának, de az nem vette át, hanem megszállta katonáival a várost. A királynő elrendelte a székelyföldi katonai határőrség minden körülmények között való felállítását.
• Mária Terézia rendeletben eltiltotta az arany, ezüst, selyem paszományáru behozatalát Franciaországból.

Később, 1763-ban:

• Mária Terézia és II. Frigyes porosz király békét kötöttek, ezzel lezárult az 1756-ban indult 7 éves háború. Szilézia továbbra is Poroszország birtokában maradt.
• Nagy földrengés volt a Duna mentén, főleg Komáromban és Budán éreztette hatását. Több templom megsérült, köztük a Mátyás-templom is.
• Az erdélyi határőrséget szervező bizottság jelentette, hogy a határőrszervezet ellen tiltakozó székelyekből már több százan Moldvába vándoroltak. A határőrség ellen tiltakozó székelyek 3 vezetőjét összeesküvésért törvény elé állították, 5-5 évi börtönt kaptak. Rendelet mondta ki, hogy az erdélyi határőrség létszáma 15 ezer fő kell, hogy legyen. Megkezdődtek a határőr-sorozások katonai segédlettel.
• Létrehozták az első állami árvaházat.

Összeállította: Benedek Emília