Plútó Uránusz kvadrát Magyarországon 1875-1878

Plútó-Uránusz kvadrát

Események a magyar történelemben 1875-1878 között

Korábban, 1874-ben:

Magyar szociáldemokraták részvételével megkezdődött az osztrák szociáldemokraták első kongresszusa.
Szlávy József miniszterelnök tárgyalásokat indított a Deák-párt és a balközép fúziójáról. I. Ferenc József király kihallgatáson fogadta Tisza Kálmánt, a balközép vezető politikusát. Az uralkodó felmentette tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, utódjául Bittó Istvánt nevezte ki.
Az Egyesült Közjogi Ellenzék közzétette programját: követelte a közös minisztérium, a delegáció intézménye, a közös hadsereg megszüntetését, önálló magyar hadsereget, magyar bank megteremtését, a magyar – osztrák államadóssághoz való hozzájárulás revízióját, vám- és kereskedelmi szerződés revízióját, megyei önkormányzati rendszer sértetlen fenntartását, az ország területi és politikai egységének megőrzését.
A király szentesítette az új választójogi törvényt: a választójogosultság feltételei – ¼ telek vagy 3 szobás városi háztulajdon, vagy 105 Ft adóköteles jövedelem, önálló iparosoknál 1 segéd alkalmazása, az értelmiségnél a diploma mellett kinevezéshez, illetve választáshoz kötött állás, az adóhátralékosok nem szavazhattak, a választók száma csökkent.

1875-ben külföldön:

Felkelés tört ki a török uralom ellen Hercegovinában, átterjedt Boszniára, a 3 évig tartó nagy keleti válság kezdete volt ez.

Belföldön:

A király szentesítette az ún. összeférhetetlenségi törvényt: kizárta a képviselőházból az állami tisztségviselőket, a kormánnyal szerződéses viszonyban álló vállalkozókat, pénzintézetek és vasúttársaságok igazgatóit. A király szentesítette a földadó törvényt. A király szentesítette az új adónemeket: vadászati-, fegyver-, tőkekamat-, járadékadó, nyilvános számadásra kötelezett vállaltok és egyletek adója, fényűzési adó, bányaadó, bor – és húsfogyasztási adó, kereseti adó. Később szentesítette az általános jövedelmi pótadóról és a 80 millió Ft-os állami aranyjáradék-kölcsön kibocsátásáról szóló törvényt is.
A Deák-párt és a balközép egyesült, felvette a Szabadelvű Párt nevet.
Konzervatív jobboldali ellenzéki párt alakult. A jobboldali ellenzék meghirdette politikai programját: a kiegyezés alapján állt, erős központi kormányzást, a közigazgatás egyszerűsítését, a közélet tisztaságát követelte, takarékossági megfontolások alapján a közös hadügyi kiadások csökkentését, a honvédség szorosabb alárendelését a közös hadseregnek.
Tisza Kálmán belügyminiszter rendelete kizárólag irodalmi és kulturális célú nemzetiségi egyletek alapítását engedélyezte.
Országgyűlési választások eredménye volt: Szabadelvű Párt 333, jobboldali ellenzék 21, Negyvennyolcas Függetlenségi Párt 36, nemzetiségek 24 mandátumot szereztek.
Tisza Kálmán lett a miniszterelnök, aki új rendezés szándékából felmondta az osztrák – magyar kereskedelmi és vámszövetséget.
Törvényjavaslat született a vallásfelekezetek egyenjogúsítására, amit azonban csak 30-an támogattak.
USA-ba kivándorolt: 1065 fő.

1876-ban külföldön:

A bolgárok török ellenes felkelését véres kegyetlenséggel leverték.

Szerbia és Montenegró hadat üzent Törökországnak, elmélyült a keleti válság.

Megkezdődött Anglia, Osztrák – Magyar Monarchia, Franciaország, Olaszország, Németország, Oroszország nagyköveteinek konferenciája Isztambulban. Kimondták, hogy Boszniának, Hercegovinának, Bulgáriának autonómia adandó, Szerbia és Montenegró területe Törökország rovására megnövelendő. A török kormány visszautasította a határozatot.

Belföldön:

Az osztrák és magyar kormány tárgyalásokat kezdett a a gazdasági kiegyezés megújításáról, 10 éves meghosszabbítás jött létre. A vámszövetségben az osztrákoknak tett engedmények elleni tiltakozásul mintegy 70-en kiléptek a Szabadelvű Pártból, megalakították a Független Szabadelvűek frakcióját.
Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósága elutasította a két kormány között létrejött megállapodást két külön bankintézet felállítására, és a központi szerv paritásos összeállítására.
Törvény született a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek megszüntetéséről: a vidékek, kerületek, Jászság, Nagykunság, Kiskunság, hajdú kerület, szepesi 16 város, székely és szász székek beleolvadtak a megyékbe.
A király szentesítette a közigazgatási bizottságok felállításáról szóló törvényt: feladatuk a megyék és a kormány alá közvetlenül tartozó más szervek munkájának koordinálása a törvényhatóságokban. Célja a törvényhatóságok hatáskörének csökkentése, az állami hatáskör kiterjesztése.
Törvény született a közadók kezeléséről.
Cselédtörvény szentesítése: testi fenyítés joga és hatósági támogatás a földbirtokosoknak a szerződéses cselédekkel szemben, rögzítette a gazdák és cselédek jogait és kötelességeit.
A kormányzat, mentelmi joga megsértésével, letartóztatott egy szerb nemzetiségi képviselőt lázítás és felségsértés vádjával.
Bevezették a himlő elleni kötelező védőoltást.
Meghalt Deák Ferenc, a Haza Bölcse.
7,7 m-rel tetőzött a budapesti árvíz.
Az USA-ba kivándorolt: 625 fő.

Külpolitikában:

Csehországban megállapodás született I. Ferenc József és II. Sándor orosz cár között a szerb – török háborút követendő teendőkről. Szerb győzelem esetén a Monarchia annektálhatja Boszniát és Hercegovina egy részét, Oroszország pedig újra magához csatolhatja Dél-Besszarábiát. I. Ferenc József elutasította II. Sándor orosz cárnak azt a javaslatát, hogy Ausztria – Magyarország és Oroszország fegyveresen avatkozzon be a szerb – török háborúba, és szállja meg Bosznia – Hercegovinát, illetve Bulgáriát.

1877-ben külföldön:

A londoni jegyzőkönyv aláírói javasolták a török kormánynak a béke megkötését Szerbiával.
Oroszország hadat üzent Törökországnak. Az orosz és román csapatok Bulgáriában győztek a törökök felett.

Belföldön:

Tisza Kálmán miniszterelnök, miután a király elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát, lemondott, de 1 hónap elteltével I. Ferenc József újra kinevezte.
A részleges paritás alapján megállapodás született a bankkérdésben. Az Osztrák Nemzeti Bank 90 millió Ft részvénytőkével átalakult Osztrák – Magyar Bankká. Élére a főtanács került, a király által kinevezett, egymást váltó magyar és osztrák kormányzóval, bevezették a kétnyelvű bankjegyeket, egyik oldalon német, másikon magyar szöveggel.
Megindult a Népszava című szociáldemokratikus közlöny.
Nagyszabású törökbarát megmozdulás volt Budapesten. A nagygyűlés azt követelte a kormánytól, hogy fegyveresen avatkozzon be az orosz – török háborúba, Oroszország ellen.
A budapesti ifjúság küldöttsége Isztambulba utazott, hogy tisztelegjen az oroszok ellen harcoló törökök előtt.
Az USA-ba kivándoroltak az év folyamán: 652 fő.

Külpolitikában:

A Budapesten kötött titkos egyezményben az Osztrák – Magyar Monarchia és Oroszország megállapodtak abban, hogy a Monarchia jóindulatú semlegességet tanúsít, ha Oroszország háborút indít Törökország ellen. Oroszország pedig támogatást ígért a Monarchiának Bosznia és Hercegovina annektálásához.
A Monarchia és Anglia megállapodást kötöttek, körvonalazták az orosz – török háború során megengedhető orosz hódítás mértékét.

1878-ban külföldön:

Oroszország fegyverszünetet kötött Törökországgal. Miután az orosz hadsereg Isztambul közelébe ért, a földközi-tengeri brit flotta átkelt a Dardanellákon a Márvány-tengerre. Anglia e lépésével tudatta, hogy nem nézné tétlenül a török főváros elfoglalását. San Stefanóban az orosz nagykövet és a török külügyminiszter aláírták a háborút lezáró békeszerződést. Létrehozták a Mekedóniát is magába foglaló Nagy-Bulgáriát. A függetlenné váló Szerbia, Románia, Montenegró megnövelték területeiket. Bosznia éa Hercegovina belső autonómiát nyert. Oroszország annektálta Dél-Besszarábiát. Törökország pedig 1300 millió rubel hadisarc fizetésére vállalt kötelezettséget.
Összeült a nagyhatalmak (Franciaország, Olaszország, Osztrák – Magyar Monarchia, Németország, Oroszország, Törökország, Anglia) kongresszusa Berlinben. Célja az orosz – török béke revíziója volt. Aláírták a berlini szerződést: a szerződés nagy-Bulgáriát 3 részre osztotta, Makedónia visszakerült Törökországhoz, Dél-Bulgária közigazgatási autonómiát kapott Kelet-Rumélia néven, Észak-Bulgária belső önállósággal bíró vazallus fejedelemség lett, Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét megerősítette, határaikat módosították. A Monarchiát a szerződés felhatalmazta Bosznia és Hercegovina határidő nélküli megszállására és igazgatására.
XIII. Leo pápa kibocsátotta enciklikáját, melyben elítélte a szocialista eszméket és a munkásmozgalmat.

Belföldön:

Tisza Kálmán belügyminiszter betiltotta a budapesti szociáldemokrata kongresszust.
A Budapesti Törvényszék felségsértés (magyarországi szerb önkéntesek toborzása) címén 5 évi börtönre ítélte az 1876-ban letartóztatott szerb nemzetiségi képviselőt.
Tisza Kálmán miniszterelnök pártja elé terjesztette a gazdasági kiegyezés tervét. A pártelnök a megállapodást szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánította.
A Jobboldali Ellenzék, a Független Szabadelvűek frakciója, és a többi, Szabadelvű Pártból kilépett megalakította az Egyesült Ellenzéket. Vezetője gróf Apponyi Albert volt. Céljuk: az 1867. évi törvény alapján Magyarország jogainak megőrzése, gazdasági érdekeinek védelme, közigazgatási, pénzügyi, igazságszolgáltatási reformok.
Budapesten ülésezett az első magyarországi munkáskongresszus, melyet a belügyminiszter tilalma miatt „választásra nem jogosultak kongresszusa” néven hívtak össze. Kimondta a Nem Választók Pártjának megalakulását. Programjának része volt a munkásság politikai harcának kibontakoztatása, a politikai szabadságjogok, az általános, titkos választójog kivívása.
A király szentesítette az új büntető törvénykönyvet.

Nyáron országgyűlési választások voltak. A Szabadelvű Párt 239, az Egyesült Ellenzék 75, a Függetlenségi Párt 76, a nemzetiségek 9, a pártonkívüliek 14 mandátumot szereztek.
Tisza Kálmánt támadták többen a boszniai okkupáció miatt, ezért benyújtotta lemondását, a király azonban újra megerősítette miniszterelnöki tisztségében.
Megindult hazánkban az első igazi tőkés üzleti alapokra épített lap, a Pesti Hírlap.
Az USA-ba az év folyamán kivándoroltak száma: 803 fő.

Külpolitikában:

Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter javaslatát, hogy Oroszország ellen hazánk indítson háborút, elutasította a minisztertanács.
A képviselőház 60 millió Ft rendkívüli hadi kiadást szavazott meg.
Nyáron megkezdődött Bosznia okkupációja, az osztrák – magyar csapatok bevonultak Boszniába és Hercegovinába. A Monarchia vesztesége 7410 fő volt.
A horvát országgyűlés felirata követelte Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
Ideiglenes kereskedelmi szerződés jött létre Németországgal és Olaszországgal.

Az időszak kivándorlási tendenciáiról:

1871- 1874 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 294, 595, 962, 927 fő. Összesen: 2778 fő.

1875-1878 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 1065, 625, 652, 803 fő. Összesen: 3145

1879-1892 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 1759, 8766, 11257, 17520 fő. Összesen: 42056 fő.

Uránusz Plútó trigon idején:

1883-1885 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 14839, 13195, 12348 fő távozott. Összesen 40382 fő.

1886-1898 közötti időszakban az USA-ba kivándorlók száma: 21149, 18271, 17630, 25144, 31470, 33000, 35125, 22996, 8044, 25858, 24649, 14106, 22802 fő.

Összesen: 300244 fő.