Plútó-Uránusz kvadrát

Események a magyar történelemben 1875-1878 között

Plútó Uránusz kvadrát 1875-1878 I. Ferenc József magyar király és osztrák császár Artemisz Asztrológia Debrecen

Oroszlán Uránusz – Bika Plútó

Az Osztrák-Magyar Monarchia királya és császára: I. Ferenc József volt.

Korábban, 1874-ben:

  • Magyar szociáldemokraták részvételével megkezdődött az osztrák szociáldemokraták első kongresszusa.
  • Szlávy József miniszterelnök tárgyalásokat indított a Deák-párt és a balközép fúziójáról. I. Ferenc József király kihallgatáson fogadta Tisza Kálmánt, a balközép vezető politikusát. Az uralkodó felmentette tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, utódjául Bittó Istvánt nevezte ki.
  • Az Egyesült Közjogi Ellenzék közzétette programját: követelte a közös minisztérium, a delegáció intézménye, a közös hadsereg megszüntetését, önálló magyar hadsereget, magyar bank megteremtését, a magyar – osztrák államadóssághoz való hozzájárulás revízióját, vám- és kereskedelmi szerződés revízióját, megyei önkormányzati rendszer sértetlen fenntartását, az ország területi és politikai egységének megőrzését.
  • A király szentesítette az új választójogi törvényt: a választójogosultság feltételei – ¼ telek vagy 3 szobás városi háztulajdon, vagy 105 Ft adóköteles jövedelem, önálló iparosoknál 1 segéd alkalmazása, az értelmiségnél a diploma mellett kinevezéshez, illetve választáshoz kötött állás, az adóhátralékosok nem szavazhattak, a választók száma csökkent.

1875-ben külföldön:

Felkelés tört ki a török uralom ellen Hercegovinában, átterjedt Boszniára, a 3 évig tartó nagy keleti válság kezdete volt ez.

Belföldön:

  • A király szentesítette az ún. összeférhetetlenségi törvényt: kizárta a képviselőházból az állami tisztségviselőket, a kormánnyal szerződéses viszonyban álló vállalkozókat, pénzintézetek és vasúttársaságok igazgatóit. A király szentesítette a földadó törvényt. A király szentesítette az új adónemeket: vadászati-, fegyver-, tőkekamat-, járadékadó, nyilvános számadásra kötelezett vállaltok és egyletek adója, fényűzési adó, bányaadó, bor – és húsfogyasztási adó, kereseti adó. Később szentesítette az általános jövedelmi pótadóról és a 80 millió Ft-os állami aranyjáradék-kölcsön kibocsátásáról szóló törvényt is.
  • A Deák-párt és a balközép egyesült, felvette a Szabadelvű Párt nevet.
  • Konzervatív jobboldali ellenzéki párt alakult. A jobboldali ellenzék meghirdette politikai programját: a kiegyezés alapján állt, erős központi kormányzást, a közigazgatás egyszerűsítését, a közélet tisztaságát követelte, takarékossági megfontolások alapján a közös hadügyi kiadások csökkentését, a honvédség szorosabb alárendelését a közös hadseregnek.
  • Tisza Kálmán belügyminiszter rendelete kizárólag irodalmi és kulturális célú nemzetiségi egyletek alapítását engedélyezte.
  • Országgyűlési választások eredménye volt: Szabadelvű Párt 333, jobboldali ellenzék 21, Negyvennyolcas Függetlenségi Párt 36, nemzetiségek 24 mandátumot szereztek.
  • Tisza Kálmán lett a miniszterelnök, aki új rendezés szándékából felmondta az osztrák – magyar kereskedelmi és vámszövetséget.
  • Törvényjavaslat született a vallásfelekezetek egyenjogúsítására, amit azonban csak 30-an támogattak.
  • USA-ba kivándorolt: 1065 fő.

1876-ban külföldön:

A bolgárok török ellenes felkelését véres kegyetlenséggel leverték.

Szerbia és Montenegró hadat üzent Törökországnak, elmélyült a keleti válság.

Megkezdődött Anglia, Osztrák – Magyar Monarchia, Franciaország, Olaszország, Németország, Oroszország nagyköveteinek konferenciája Isztambulban. Kimondták, hogy Boszniának, Hercegovinának, Bulgáriának autonómia adandó, Szerbia és Montenegró területe Törökország rovására megnövelendő. A török kormány visszautasította a határozatot.

Belföldön:

  • Az osztrák és magyar kormány tárgyalásokat kezdett a a gazdasági kiegyezés megújításáról, 10 éves meghosszabbítás jött létre. A vámszövetségben az osztrákoknak tett engedmények elleni tiltakozásul mintegy 70-en kiléptek a Szabadelvű Pártból, megalakították a Független Szabadelvűek frakcióját.
  • Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósága elutasította a két kormány között létrejött megállapodást két külön bankintézet felállítására, és a központi szerv paritásos összeállítására.
  • Törvény született a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek megszüntetéséről: a vidékek, kerületek, Jászság, Nagykunság, Kiskunság, hajdú kerület, szepesi 16 város, székely és szász székek beleolvadtak a megyékbe.
  • A király szentesítette a közigazgatási bizottságok felállításáról szóló törvényt: feladatuk a megyék és a kormány alá közvetlenül tartozó más szervek munkájának koordinálása a törvényhatóságokban. Célja a törvényhatóságok hatáskörének csökkentése, az állami hatáskör kiterjesztése.
  • Törvény született a közadók kezeléséről.
  • Cselédtörvény szentesítése: testi fenyítés joga és hatósági támogatás a földbirtokosoknak a szerződéses cselédekkel szemben, rögzítette a gazdák és cselédek jogait és kötelességeit.
  • A kormányzat, mentelmi joga megsértésével, letartóztatott egy szerb nemzetiségi képviselőt lázítás és felségsértés vádjával.
  • Bevezették a himlő elleni kötelező védőoltást.
  • Meghalt Deák Ferenc, a Haza Bölcse.
  • 7,7 m-rel tetőzött a budapesti árvíz.
  • Az USA-ba kivándorolt: 625 fő.

Külpolitikában:

Csehországban megállapodás született I. Ferenc József és II. Sándor orosz cár között a szerb – török háborút követendő teendőkről. Szerb győzelem esetén a Monarchia annektálhatja Boszniát és Hercegovina egy részét, Oroszország pedig újra magához csatolhatja Dél-Besszarábiát. I. Ferenc József elutasította II. Sándor orosz cárnak azt a javaslatát, hogy Ausztria – Magyarország és Oroszország fegyveresen avatkozzon be a szerb – török háborúba, és szállja meg Bosznia – Hercegovinát, illetve Bulgáriát.

1877-ben külföldön:

  • A londoni jegyzőkönyv aláírói javasolták a török kormánynak a béke megkötését Szerbiával.
  • Oroszország hadat üzent Törökországnak. Az orosz és román csapatok Bulgáriában győztek a törökök felett.

Belföldön:

  • Tisza Kálmán miniszterelnök, miután a király elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát, lemondott, de 1 hónap elteltével I. Ferenc József újra kinevezte.
  • A részleges paritás alapján megállapodás született a bankkérdésben. Az Osztrák Nemzeti Bank 90 millió Ft részvénytőkével átalakult Osztrák – Magyar Bankká. Élére a főtanács került, a király által kinevezett, egymást váltó magyar és osztrák kormányzóval, bevezették a kétnyelvű bankjegyeket, egyik oldalon német, másikon magyar szöveggel.
  • Megindult a Népszava című szociáldemokratikus közlöny.
  • Nagyszabású törökbarát megmozdulás volt Budapesten. A nagygyűlés azt követelte a kormánytól, hogy fegyveresen avatkozzon be az orosz – török háborúba, Oroszország ellen.
  • A budapesti ifjúság küldöttsége Isztambulba utazott, hogy tisztelegjen az oroszok ellen harcoló törökök előtt.
  • Az USA-ba kivándoroltak az év folyamán: 652 fő.

Külpolitikában:

  • A Budapesten kötött titkos egyezményben az Osztrák – Magyar Monarchia és Oroszország megállapodtak abban, hogy a Monarchia jóindulatú semlegességet tanúsít, ha Oroszország háborút indít Törökország ellen. Oroszország pedig támogatást ígért a Monarchiának Bosznia és Hercegovina annektálásához.
  • A Monarchia és Anglia megállapodást kötöttek, körvonalazták az orosz – török háború során megengedhető orosz hódítás mértékét.

1878-ban külföldön:

  • Oroszország fegyverszünetet kötött Törökországgal. Miután az orosz hadsereg Isztambul közelébe ért, a földközi-tengeri brit flotta átkelt a Dardanellákon a Márvány-tengerre. Anglia e lépésével tudatta, hogy nem nézné tétlenül a török főváros elfoglalását. San Stefanóban az orosz nagykövet és a török külügyminiszter aláírták a háborút lezáró békeszerződést. Létrehozták a Mekedóniát is magába foglaló Nagy-Bulgáriát. A függetlenné váló Szerbia, Románia, Montenegró megnövelték területeiket. Bosznia éa Hercegovina belső autonómiát nyert. Oroszország annektálta Dél-Besszarábiát. Törökország pedig 1300 millió rubel hadisarc fizetésére vállalt kötelezettséget.
  • Összeült a nagyhatalmak (Franciaország, Olaszország, Osztrák – Magyar Monarchia, Németország, Oroszország, Törökország, Anglia) kongresszusa Berlinben. Célja az orosz – török béke revíziója volt. Aláírták a berlini szerződést: a szerződés nagy-Bulgáriát 3 részre osztotta, Makedónia visszakerült Törökországhoz, Dél-Bulgária közigazgatási autonómiát kapott Kelet-Rumélia néven, Észak-Bulgária belső önállósággal bíró vazallus fejedelemség lett, Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét megerősítette, határaikat módosították. A Monarchiát a szerződés felhatalmazta Bosznia és Hercegovina határidő nélküli megszállására és igazgatására.
  • XIII. Leo pápa kibocsátotta enciklikáját, melyben elítélte a szocialista eszméket és a munkásmozgalmat.

Belföldön:

  • Tisza Kálmán belügyminiszter betiltotta a budapesti szociáldemokrata kongresszust.
  • A Budapesti Törvényszék felségsértés (magyarországi szerb önkéntesek toborzása) címén 5 évi börtönre ítélte az 1876-ban letartóztatott szerb nemzetiségi képviselőt.
  • Tisza Kálmán miniszterelnök pártja elé terjesztette a gazdasági kiegyezés tervét. A pártelnök a megállapodást szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánította.
  • A Jobboldali Ellenzék, a Független Szabadelvűek frakciója, és a többi, Szabadelvű Pártból kilépett megalakította az Egyesült Ellenzéket. Vezetője gróf Apponyi Albert volt. Céljuk: az 1867. évi törvény alapján Magyarország jogainak megőrzése, gazdasági érdekeinek védelme, közigazgatási, pénzügyi, igazságszolgáltatási reformok.
  • Budapesten ülésezett az első magyarországi munkáskongresszus, melyet a belügyminiszter tilalma miatt „választásra nem jogosultak kongresszusa” néven hívtak össze. Kimondta a Nem Választók Pártjának megalakulását. Programjának része volt a munkásság politikai harcának kibontakoztatása, a politikai szabadságjogok, az általános, titkos választójog kivívása.
  • A király szentesítette az új büntető törvénykönyvet.
  • Nyáron országgyűlési választások voltak. A Szabadelvű Párt 239, az Egyesült Ellenzék 75, a Függetlenségi Párt 76, a nemzetiségek 9, a pártonkívüliek 14 mandátumot szereztek.
  • Tisza Kálmánt támadták többen a boszniai okkupáció miatt, ezért benyújtotta lemondását, a király azonban újra megerősítette miniszterelnöki tisztségében.
  • Megindult hazánkban az első igazi tőkés üzleti alapokra épített lap, a Pesti Hírlap.
  • Az USA-ba az év folyamán kivándoroltak száma: 803 fő.

Külpolitikában:

  • Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter javaslatát, hogy Oroszország ellen hazánk indítson háborút, elutasította a minisztertanács.
  • A képviselőház 60 millió Ft rendkívüli hadi kiadást szavazott meg.
  • Nyáron megkezdődött Bosznia okkupációja, az osztrák – magyar csapatok bevonultak Boszniába és Hercegovinába. A Monarchia vesztesége 7410 fő volt.
  • A horvát országgyűlés felirata követelte Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
  • Ideiglenes kereskedelmi szerződés jött létre Németországgal és Olaszországgal.

Az időszak kivándorlási tendenciáiról:

1871- 1874 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 294, 595, 962, 927 fő. Összesen: 2778 fő.

1875-1878 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 1065, 625, 652, 803 fő. Összesen: 3145

1879-1892 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 1759, 8766, 11257, 17520 fő. Összesen: 42056 fő.

Uránusz Plútó trigon idején:

1883-1885 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 14839, 13195, 12348 fő távozott. Összesen 40382 fő.

1886-1898 közötti időszakban az USA-ba kivándorlók száma: 21149, 18271, 17630, 25144, 31470, 33000, 35125, 22996, 8044, 25858, 24649, 14106, 22802 fő.

Összesen: 300244 fő.

Uránusz Plútó szembenállás idején:

1899-1903 közötti időszakban az USA-ba kivándoroltak száma: 43394, 54767, 71424, 91762, 119944 fő. Összesen: 298705 fő.

1904-1913: 97340, 170430, 178170, 209169, 49365, 119901, 118999, 73654, 120516, 119159 fő. Összesen: 1256703 fő.

1871-1913: MIND összesen: 1944013 fő!!!!

1871 előttről és 1914-től nincsenek adatok…

Összeállította: Benedek Emília

Hajdúszoboszló horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Hajdúszoboszló horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Hajdúszoboszló horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Coco Chanel horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Erzsébet királyné Sissi horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Debrecen
Vízöntő korszakváltás idején Artemisz Asztrológia Debrecen
A Vízöntő kor küszöbén Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Jacqueline Kennedy Onassis horoszkópjának elemzése Artemisz Asztrológia Debrecen
Plútó Uránusz kvadrát 1818-1822 I. Ferenc császár Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Plútó Uránusz kvadrát 1932-1936 Horthy Miklós kormányzó Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Plútó Uránusz kvadrát 1875-1878 I. Ferenc József magyar király és osztrák császár Artemisz Asztrológia Debrecen
Plútó Uránusz kvadrát 1755-1762 MáriaTerézia uralkodónő Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Globális változás előtt állunk Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen
Plútó Uránusz kvadrát Artemisz Asztrológia Debrecen
2008 és 2015 közötti időszak asztrológiai elemzése Artemisz Asztrológia Iskola Debrecen