Szaturnusz (Kronosz) mítoszában a karma működésére láthatunk rá

A görög mitológia szerint a világ „kezdetén” Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle keletkezett először a Sötétség, majd Gaia, a Föld és Erosz. (Más mítoszok szerint Erosz Aphrodité fia.) Gaia önmagából létrehívta Uranoszt, az Eget, majd egyesült vele. (Már akkor is szerelemre vágytak!) E nászsorozatból születtek a százkezű hekatonkheirek, a titánok és az egyszemű küklopszok, valamint számos természeti istenségek, akik az Olümposzi istenségek ősei voltak.

Szaturnusz Uranosz és Gaia legkisebb gyermeke, aki a titánok közül a legravaszabb volt!

• Gaia hiába szülte a gyermekeit, Uranosz sorra elrejtette és száműzte őket, mert féltette hatalmát. Így a földön a nyüzsgő élet helyett csupán a nemzés aktusa létezett. Gaianak ez szenvedést és kínokat jelentett, s végül megelégelte a dolgot. Gyermekeihez fordult segítségért.
• Senki sem mert szembeszállni Uránosszal a titánok közül, csak a legfiatalabb, Kronosz. Testvéreivel szövetkezik, az anyjától kapott sarlóval a kezében meglesi apját, amikor az ismét közeledik Gaiahoz, hirtelen lemetszi nemi szervét, és bedobja azt a tengerbe. Azzal, hogy apját megfosztja férfiasságától, egyben átveszi a hatalmat, magát nyilvánítja ki a világ urának. Ezután az istenek között Kronosz lesz a leghatalmasabb.
• Feleségül veszi titán testvérét Rheiát, aki hat gyermeket szült neki. A három nővér: Hesztia, Déméter, Héra, és a három fivér: Hádész, Poszeidon és Zeusz. Ők az Olümposzi istenek közül a legjelentősebbek, az ún. „első generáció”.
• Kronosz nagyon fél, hogy utódai majd az uralmára törnek, ezért a születésük után azonnal lenyeli őket, anélkül, hogy akár egy pillantást is vetne rájuk.
• Haraggal és bánattal eltelve gyermekei sorsa miatt Rheia is fellázad. Szüleihez (Gaia és Uranosz) fordult segítségért, akik azt tanácsolták neki, hogy utolsó gyermekét Kréta szigetén szülje meg, s helyette egy pólyába bugyolált követ adjon oda Kronosznak „lenyelésre”. Így is tesz, és a kis Zeuszt titokban nevelik fel egy rejtekhelyen.
• Amikor Zeusz felnő, Métisztől az Ész istennőjétől kapott varázsszerrel rászedi apját, meghánytatja, hogy lenyelt testvéreit sorra kiöklendezze. Zeusz, testvérei segítségével hosszas harcot vív Kronosszal a hatalomért, de végül is legyőzi. Mint a legnagyobb az istenek között istenek és emberek atyjává válik.
• A győzelem után a három fivér kockát vet, felosztják a világot maguk között. Zeusznak jut az ég, Poszeidonnak a tenger, Hádésznak az alvilág. Noha a földet és Olümposzt közös vagyonnak tekintetik, Zeusz később erre is kiterjeszti uralmát. A három nővér a görög vallás és társadalom patriarchális jellegének megfelelően nem rendelkezik tulajdonnal…

Rövid összegzése Szaturnusz üzenetének

• Talán az egyik legismertebb, az elmúláshoz kapcsolódó isteni „figura” Kronosz (római megfelelője Szaturnusz), aki sarlóval és kaszával az aratás, de a veszteség és halál szimbóluma is. Innen ered a halál, kaszásként való ábrázolása.
• Kronosz történetének rövid üzenete arról szól, hogy apját kasztrálva megfosztja őt a hatalmától, s átveszi az irányítást. Majd attól való félelmében, hogy vele is megesik ez a csúfság, saját születendő gyermekeit sorra felfalja, lenyeli.
• Természetesen a sorstörvények igazságos működése következtében neki is át kell élnie, hogy legkisebb gyermeke (Zeusz) „segítségével” meg kell válnia a hatalmától.
• A történet szimbolikus jelentése, hogy azt fogjuk aratni, amit elvetettünk, amit elindítunk magunktól (legyen az üdvös vagy kevésbé az), visszatér hozzánk, hogy tapasztaljunk, fejlődjünk általa.
• Mindaz, amit létrehoztunk, kimondtunk, megcselekedtünk mind-mind egy olyan gyermek, aki később ellenünk fordulhat és ettől fél, szorong a bennünk is élő Kronosz.
• A „lenyelt gyermekek” csupán megérnek arra, hogy megvalósulhassanak, és szembesüljünk velük, s általuk tapasztaljunk, bölcsebbé váljunk.