Húsvéti gondolataink

(Kozmikus fordulópontok)

Keresztény kultúránk legnagyobb ünnepköre a Húsvét, mely a tavasz ébredéséhez kapcsolódik! A tavaszi napéjegyenlőséggel kezdetét veszi az új (kozmikus) év, s a természet a hosszú, téli időszak után újjászületik. A nappali világosság és sötétség harca az őszi napfordulóig a fény javára billen.

A Húsvét egyben az újjászületés, a tavasz ünnepe is, feltöltő, kiáradó, lendületes energiákkal erősíti az aktivitást, a kifelé vágyást, a mozgékonyságot és a kapcsolatteremtést. Kedvünk támad minél több időt a természetben tölteni, kirándulni, kimozdulni a téli időszak után.

Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés rítusai. A természet felébredésében benne van a termékenység ígérete is, melyhez szintén kapcsolódnak hagyományok ebben az időszakban. Ilyen kiemelt nap pl. március 25-e, gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mely a termékenység-varázslások ideje.

Az angol Easter és a német Ostern kifejezés gyökerében megtaláljuk Ostara-t, a tavasz kelta úrnőjét, akinek ünnepe szintén a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt.

A Húsvét mai jelképei

A Húsvét ünnepkörének mai „kellékei”, a nyúl és a tojás, a szaporodásra, szaporaságra utaló ősi termékenység-szimbólumok.
A húsvéti bárány Jézusra, mint „áldozati bárányra” utal.

Látható tehát, hogyan keverednek az ősi időbe visszanyúló és a vallási szimbólumok egymással. A locsolás a vízzel való megáldást, az élet-vizével történő megújítást, az újjászületés igényét fejezi ki.

A keresztény Húsvét

A keresztény kultúra a zsidó hagyományokban gyökerezik. A Húsvét a héber „pészah”-ból fejlődött ki, mely az egyiptomi fogságból való megszabadulás ünnepe volt.
A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Jézus is megtartotta az ünnepet, ezért vonult be Jeruzsálembe tanítványaival együtt virágvasárnap, ahol élete és sorsa beteljesedett.

A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Sorsa, áldozata, a megváltás és feltámadás üzenete mögött ott rejtőzik az az örök emberi vágy, hogy az elmúláson és halálon győzedelmeskedjünk. Hogy megszülessen a fénylő hit, a bizonyosság, az örök remény a megújulásra, a feltámadásra és sorsuk jobbra fordulására.

Jézus Krisztus misztériuma, a kereszt halál, az önfeláldozó odaadáson keresztüli áldozat szimbóluma. Miként a földbe vetett mag áldozatot hoz, semmivé válik ahhoz, hogy belőle új növény, új élet hajthasson ki.

Hogyan számítjuk ki a Húsvét idejét?

A Húsvét mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő telihold utáni első vasárnapra esik. Így számolják évszázadok óta a keresztény hagyományokkal rendelkező országokban.

Ezért a dátuma március 22. és április 25. között változhat. Húsvét (vasárnap) időpontja ebben az évben: 2024. március 31.

A Húsvét időszaka Pünkösddel zárul, mely minden évben a húsvétot követő 7. hétvégére esik. Így szintén mozgó ünnep! A Szentlélek kiáradását szimbolizáló napokban lehetőségünk van arra, hogy a húsvéti ünnepkör lezárásaként elgondolkodjunk azon, hol és miben érezzük sorsunk támogató erőit, miért lehetünk hálásak az életünkben.