info@mindenamiasztrologia.hu
+36 30/479-2392
K-P 13.00-17.00

Nyári napforduló

Nyári napforduló
A nyári napforduló időszaka manapság ismét a figyelem fókuszába került. Sajnálatos módon ma leginkább turista-csalogató látványosságként, esetleg populáris ezo-rendezvényként találkozhatunk vele, miközben a többség egyáltalán nincs tudatában szakrális, archaikus jelentésének.
A nyári napfordulót évszázadok homályába nyúlóan szinte minden kultúrában ünnepelték, ünneplik, mint a Nap, a Fény diadalát. A nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő útjának egyik fontos állomása. A nappali világosság ekkor a leghosszabb, ettől a „csúcsponttól” kezdve a téli napfordulóig a nappalok egyre rövidebbek lesznek.


A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én (esetenként 20-án vagy 22-én), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én) van!

  • A hagyomány szerint a napforduló mégis Szent Iván éjjeléhez kötődik, mely június 24-ére esik. E különbségnek az oka csillagászati tényekben (a tropikus időszámítási mód és a tényleges naptári időszámítás közti különbség) és az egykori naptári reformokban keresendő. Valamikor az idők távolában a nyári napforduló ténylegesen június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, 21-én sor kerül.
  • A Nap éves vándorlásának kiemelt pontjai támpontot adtak a mindennapi tevékenységekhez, életvitelhez. A nyári napforduló az északi féltekén élők számára jelzésértékű volt, ekkorra befejeződtek a tavaszi mezőgazdasági munkák, és elkezdődtek az igazi nyári tevékenységek.
  • A nyári napfordulót történész források szerint már az újkőkorszakban is ünnepelték, ezen a napon a Föld és az Ég nászának hódoltak. A kelták, a germánok, a szlávok, és az északi népek többsége a mai napig ünnepli a Fény ünnepét. A magyar hagyományrendszerben is többféle szokással, babonával, rítussal találkozunk, mely ehhez a kiemelt időminőséghez kapcsolódik.
  • A kereszténység felvétele óta leginkább egyházi ünnepként ismerjük Szent Iván napját. A pogány időszakban oly nagy jelentőségű rítust nem tudták „eltörölni”, inkább „keresztényesítették”. Két nagyon fontos bibliai személy születésnapját a napfordulók ünnepére „tették”. Jézus születése, a téli napfordulóra, december 24-re, Keresztelő Szent Jánosé, a nyárira, június 24-re esik. Az évkör kozmikus szimbóluma utal arra, hogy a kiteljesedett Fény (nyári napforduló) időszakában született János tudja „beavatni” (a keresztség szentségében részesíteni) az év legsötétebb időszakában született Megváltót.
  • Felmerülhet mindenkiben a kérdés, mi köze Szent Ivánnak Szent Jánoshoz? A magyarázat eléggé egyszerű. Az Iván név a János névalakból formálódott ki. A régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából. Eredeti jelentése: Isten kegyelme.

A nyári napforduló az év legrövidebb éjszakája!

  • Az archaikus ember, aki még összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással valószínűleg a Napot próbálta meg „támogatni” a sötétséggel vívott harcában.
  • Egyes vidékeken (pl. Lotharingia) a napforduló pontjától a Nap lefele hanyatló útját szimbolikusan egy dombról legurított tűzkerékkel modellezték le. Éjfél felé lángra lobbantották a kereket, és örömujjongásokkal kísérve a helyi legények elindították lefelé a lejtőn egy közeli folyóba hajtva azt.
  • A Tűz, mint a négy őselem egyike, a teremtő inspirációt szimbolizálja. Minden korban és kultúrában félelemmel vegyes tisztelet övezte, ma is képes megigézni bennünket. Ahogyan régen, úgy ma is használjuk erejét, fényét és melegét. Emellett szimbolikájában a világosságot, a szentséget, a tisztaságot, az egészséget, az elevenséget és természetesen az örök megújulás jelképeként, a szerelemet, és a szenvedélyt is megjeleníti. A hagyományainkban megőrzött rítusok is ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódnak. Így érthetővé válik, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.

Pogány időkben ennek az éjszakának mágikus, varázslatos erőket tulajdonítottak

  • A hagyományok és babonák napjainkig élnek, nyomokban fellelhetők szinte minden népnél.
  • A közhiedelem szerint ilyenkor a legaktívabbak a tündérek, boszorkányok és más mágikus lények, ahogyan azt Shakespeare a Szentivánéji álom című művében bemutatta. A svéd hagyomány azt tartotta, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói (manók és más természetfeletti lények) elözönlik a fenti világot. Ezért a falusiak egy bizonyos fajta mérges gombát dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék hatalmukat.
  • A nyári napforduló hagyományaiban a legtöbb népnél központi szerepet kap a máglyagyújtás, amit lehetőség szerint még világosban kell meggyújtani. Tisztelegve a Fénynek, mintegy átmentve „Őt” az éjszaka sötétjébe is.
  • Szerelmi varázslások sokasága kapcsolódik természetszerűen az év legtermékenyebb szakaszához. Ha Szent Iván éjjelén választottunkkal kézen fogva átugrunk a parázsló máglya felett, azzal örökké tartó és viszonozott szerelmünket pecsételjük meg.
  • A nyárközépi tűz különféle maradványait Európa szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tartsa a kártevőket a földektől. A félig elégett nagyobb faágakat az eresz alá vagy a tetőszerkezethez erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől. Az elszenesedett kisebb gallyakat előszeretettel alkalmazták az emberek és az állatok ellen irányuló rontás elhárítására.
  • A nyári napforduló ünnepét gyakran használták fel jövendölésekre, különböző jóslásokra, leginkább a termények bőségével, szerelemmel, egészséggel kapcsolatosan.
Oláhné Mednyánszki Krisztina
okleveles asztrológus
​pszichodráma vezető, család- és párterapeuta
Artemisz Önismereti Műhely és Asztrológia Iskola
Mail: info@mindenamiasztrologia.hu
Telefon: 0630/479-2392
Irodai telefon: 06-52/786-892
Skype: artemiszmuhely

Vissza

Orsi

Kedves Krisztina! Nagyon köszönöm a segítségedet. A mostani, lelkileg kissé összezavarodott időszakomban az egyik legjobb döntés volt felkeresni téged és önismereti elemzést kérni tőled. Irányt mutattál nekem, rávilágítottál arra, hogy mit miért teszek (félelmetes és egyben csodálatos is, hogy minden meg van írva) és persze a gyengeségeimet is kielemeztük. Talán most jutottam el arra a szintre, hogy az EGO-t félre tudom tenni és ennél sokkal lényegesebb dolgokra tudok koncentrálni. Ehhez azonban - első lépésként - szükségem volt erre a beszélgetésre. Köszönök mindent!

Vera

Nekem nagyon furcsa kapcsolatom van az idővel. Ezért már önmagában az, hogy valaki három órát szán rám az idejéből, nagyon nagyra értékelem. De nemcsak az idejével ajándékozott meg Krisztina, hanem a figyelmével és sok érdekességgel is. Szóban, írásban, képben magyarázott, nagy szakértelemmel, és a szakmája iránti nagy szeretettel. Nem mellékes a hely sem, ahol ezt tette, mert az is hozzájárult ahhoz, hogy a kimerítő elemzést kellemes és hasznos élményként raktározhatom el az emlékezetemben. Köszönettel, Vera